{"id":2975,"date":"2021-05-18T09:27:19","date_gmt":"2021-05-18T08:27:19","guid":{"rendered":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/?page_id=2975"},"modified":"2021-06-04T16:10:04","modified_gmt":"2021-06-04T15:10:04","slug":"a-betyar-volgy-novenyei","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/a-betyar-volgy-novenyei\/","title":{"rendered":"A Bety\u00e1r-v\u00f6lgy n\u00f6v\u00e9nyei"},"content":{"rendered":"
\"Bety\u00e1r-v\u00f6lgy<\/a>

Bety\u00e1r-v\u00f6lgy (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

A K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9n bel\u00fcl az Alf\u00f6ld d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1ljuk B\u00e1csk\u00e1t, amely csaknem teljes eg\u00e9sz\u00e9ben Vajdas\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n helyezkedik el. B\u00e1cska k\u00f6z\u00e9ps\u0151 vid\u00e9k\u00e9n (K\u00f6z\u00e9p-B\u00e1cska) tal\u00e1lhat\u00f3 Topolya, a B\u00e1cskai-l\u00f6szh\u00e1ts\u00e1g d\u00e9li perem\u00e9n\u00e9l, mely tipikus l\u00f6szvid\u00e9k (sz\u00e9l \u00e1ltal sz\u00e1ll\u00edtott \u00e9s lerakott alpi eredet\u0171 hordal\u00e9k). H\u00e1ts\u00e1g jelleg\u00e9n\u00e9l fogva magasabban fekv\u0151 ter\u00fclet, ahol az egykor d\u00fas, gyepi veget\u00e1ci\u00f3t m\u00e1ra a j\u00f3 term\u00e9kenys\u00e9ge miatt kult\u00fart\u00e1jj\u00e1 form\u00e1lt\u00e1k, s a kor\u00e1bbiakban minden\u00fctt el\u0151fordul\u00f3 l\u00f6szgyepek kiz\u00e1r\u00f3lag a Krivaja patak v\u00f6lgy\u00e9ben, lejt\u0151s r\u00e9szeken maradhattak fenn. \u00c9ppen ez\u00e9rt B\u00e1cska k\u00f6z\u00e9ps\u0151 vid\u00e9k\u00e9nek egykoron gazdag term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kei szinte marad\u00e9ktalanul elt\u0171ntek a mez\u0151gazdas\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Napjainkra m\u00e1r csak mozaikokban l\u00e1thatjuk a m\u00faltat id\u00e9z\u0151 term\u00e9szetes n\u00f6v\u00e9nyzetet, a l\u00f6szpusztar\u00e9tek maradv\u00e1nyait.<\/p>\n

\"Lejt\u0151s<\/a>

Lejt\u0151s l\u00f6szpusztagyep (Photo: Cs\u00edpe T\u00edmea)<\/p><\/div>\n

A Bety\u00e1r-v\u00f6lgy Topoly\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra helyezkedik el, a Topolyai-t\u00f3 fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 ter\u00fcletk\u00e9nt. Elnevez\u00e9s\u00e9t az akkoriban m\u00e9g nem l\u00e9tez\u0151 mesters\u00e9ges t\u00f3 hely\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 hatalmas kiterjed\u00e9s\u0171 n\u00e1dasokban bujk\u00e1l\u00f3 bety\u00e1rokr\u00f3l kapta (a monda szerint j\u00e1rt itt Sobri J\u00f3ska, Angyal Bandi, de tal\u00e1n m\u00e9g maga R\u00f3zsa S\u00e1ndor is), akik rendszeresen megfordultak a ter\u00fcleten. A n\u00e1dasok egy r\u00e9sze m\u00e9g ma is megvan, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes mad\u00e1rvil\u00e1got rejtenek magukban. A v\u00f6lgy, lejt\u0151s perem\u00e9n azonban fennmaradhatott az \u0151si veget\u00e1ci\u00f3, melyet \u0151sgyepk\u00e9nt is emlegetnek. Ter\u00fclete sajnos nem nagy, de sok \u00e9rt\u00e9kes n\u00f6v\u00e9ny utols\u00f3 \u00e9l\u0151hely\u00e9t jelenti. Am\u00edg \u00e9szaki kitetts\u00e9g\u0171 lejt\u0151in m\u00e9g h\u00f3 van, a nyugatin m\u00e1r megpillanthatjuk az \u00e9led\u0151 gyep els\u0151 h\u00edrn\u00f6keit, majd kicsivel k\u00e9s\u0151bb a keleti lejt\u0151 is csatlakozik az \u00e9bred\u0151 term\u00e9szet folytonoss\u00e1g\u00e1hoz.<\/p>\n

\"Tarka<\/a>

Tarka s\u00e1fr\u00e1ny (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

A h\u00f3olvad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en, kora tavasszal jelennek meg a gyep els\u0151 gy\u00f6ngyszemei, a tarka s\u00e1fr\u00e1ny<\/strong>ok (Crocus reticulatus<\/em>), melyek el\u0151sz\u00f6r csak a kor\u00e1bban felmeleged\u0151 nyugati lejt\u0151k\u00f6n, majd sz\u00e9p fokozatosan a t\u00f6bbin is el\u0151b\u00fajnak. A lejt\u0151k kitetts\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en hosszabb ideig csod\u00e1lhat\u00f3ak e t\u00f6r\u00e9keny n\u00f6v\u00e9nyek, mivel vir\u00e1gz\u00e1si idej\u00fck kitol\u00f3dik a h\u0171v\u00f6sebb oldalakon. Ezt k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r a t\u00e1rsul\u00e1salkot\u00f3 fajok is t\u00f6meg\u00e9vel kezdenek z\u00f6ldellni, mint a pusztai csenkesz<\/strong> (Festuca rupicola<\/em>) \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 zs\u00e1ly\u00e1k (Salvia sp.<\/em>), a peremter\u00fcleteken pedig kicsivel k\u00e9s\u0151bb a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges tarackb\u00faza<\/strong> (Elymus repens<\/em>), valamint a helyenk\u00e9nt nagyobb foltokban jelen lev\u0151 tar\u00e9jos tarackb\u00faza<\/strong> (Agropyron pectiniforme<\/em>).<\/p>\n

\"Pusztai<\/a>

Pusztai met\u00e9ng (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

Ahogyan haladunk m\u00e1jus fel\u00e9, egyre t\u00f6bb \u00e9s sz\u00ednesebb n\u00f6v\u00e9ny t\u0171nik el\u0151. A peremter\u00fcleteken el\u0151fordul a k\u00f3nya mad\u00e1rtej<\/strong> (Ornithogalum boucheanum<\/em>), az erny\u0151s mad\u00e1rtej<\/strong> (Ornithogalum umbellatum<\/em>) \u00e9s a kis ty\u00faktar\u00e9j<\/strong> (Gagea pusilla<\/em>) is. Jelent\u0151s faj a pusztai met\u00e9ng<\/strong> (Vinca herbacea<\/em>), melynek csak kissz\u00e1m\u00fa, elter\u00fcl\u0151 sz\u00e1r\u00fa \u00e1llom\u00e1nya d\u00edszlik a vid\u00e9ken. Ekkor m\u00e1r l\u00e1that\u00f3k az els\u0151 cs\u00fcdf\u00fcvek, melyeknek \u00f6t faja \u00e9l a Bety\u00e1r-v\u00f6lgy ter\u00fclet\u00e9n. Jellegzetes az apr\u00f3 termet\u0171 kisvir\u00e1g\u00fa cs\u00fcdf\u0171<\/strong> (Astragalus austriacus<\/em>), a magjait csak ny\u00e1ron \u00e9rlel\u0151 h\u00f3lyagos cs\u00fcdf\u0171<\/strong> (Astragalus cicer<\/em>), a s\u00f6t\u00e9tlila vir\u00e1g\u00fa z\u00e1szl\u00f3s cs\u00fcdf\u0171<\/strong> (Astragalus onobrychis<\/em>) \u00e9s a ritka \u00e9rdes cs\u00fcdf\u0171<\/strong> (Astragalus asper<\/em>). M\u00e9gis, a legnagyobb \u00e9rt\u00e9ket a haz\u00e1nkban is term\u00e9szeti ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 sz\u00e1rtalan cs\u00fcdf\u0171<\/strong> (Astragalus exscapus<\/em>) jelenti. A kor\u00e1bban felmeleged\u0151 lejt\u0151k\u00f6n m\u00e1r m\u00e1jus elej\u00e9n ny\u00edlnak els\u0151 t\u00f6vei, melyeknek apr\u00f3 s\u00e1rga vir\u00e1gai nem felt\u0171n\u0151ek, ez\u00e9rt m\u00e9g vir\u00e1gz\u00e1s idej\u00e9n is neh\u00e9z \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t felbecs\u00fclni. Sz\u00e1razabb \u00e9vekben a gyeng\u00e9bb t\u00f6vek rejtve maradnak, csak n\u00e9h\u00e1ny levelet fejlesztenek, ily m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00e1tv\u00e9szelni a kedvez\u0151tlen id\u0151szakot. Megfelel\u0151 v\u00edzell\u00e1totts\u00e1g\u00fa \u00e9vekben viszont minden p\u00e9ld\u00e1nya vir\u00e1gba borul, \u00e9s sz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sukat eredm\u00e9nyess\u00e9 teszi. Eddigi adatok alapj\u00e1n sz\u00e1muk a v\u00f6lgy teljes ter\u00fclet\u00e9n az 50 t\u00f6vet is el\u00e9rheti.<\/p>\n

\"Sz\u00e1rtalan<\/a>

Sz\u00e1rtalan cs\u00fcdf\u0171 (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

A t\u00f6meges k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges<\/strong> \u00e9s ind\u00e1s \u00ednf\u0171<\/strong> (Ajuga genevensis<\/em> \u00e9s A. reptans<\/em>) mellett a valamivel kor\u00e1bban ny\u00edl\u00f3 sz\u00e1rtalan cs\u00fcdf\u0171h\u00f6z hasonl\u00f3an \u00e9rt\u00e9kes a szennyes \u00ednf\u0171<\/strong> (Ajuga laxmannii<\/em>), melynek egyetlen, n\u00e9h\u00e1ny n\u00e9gyzetm\u00e9teres homog\u00e9n \u00e1llom\u00e1nya van, amely mind\u00f6ssze 40-50 t\u0151ben mer\u00fcl ki. M\u00e1jus k\u00f6zep\u00e9t\u0151l m\u00e1r l\u00e1thatjuk s\u00e1rg\u00e1s vir\u00e1gait, melyek t\u00e1volabbr\u00f3l szeml\u00e9lve szennyes benyom\u00e1st keltenek. Term\u00e9szetesen az \u00e9rt\u00e9kesebb hagym\u00e1s-gum\u00f3s egyszik\u0171ek is jelen vannak, mint a m\u00e1rciusban ny\u00edl\u00f3 f\u00fcrt\u00f6s gy\u00f6ngyike<\/strong> (Muscari racemosum<\/em>), a ritka bunk\u00f3s hagyma<\/strong> (Allium sphaerocephalon<\/em>) \u00e9s a valamivel gyakoribb \u00fcst\u00f6k\u00f6s gy\u00f6ngyike<\/strong> (Muscari comosum<\/em>).<\/p>\n

\"Szennyes<\/a>

Szennyes \u00ednf\u0171 (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

Fontos megeml\u00edteni a lila \u00f6k\u00f6rfarkk\u00f3r\u00f3<\/strong>t (Verbascum phoeniceum<\/em>), valamint a hatalmas termet\u0171 rokon fajt, a sz\u00f6sz\u00f6s \u00f6k\u00f6rfarkk\u00f3r\u00f3<\/strong>t (Verbascum phlomoides<\/em>), mely csak degrad\u00e1ltabb foltokban fordul el\u0151. Ugyanitt tal\u00e1ljuk a mezei iring\u00f3<\/strong>t (Eryngium campestre<\/em>) \u00e9s a t\u00f6vises iglic\u00e9t<\/strong> (Ononis spinosa<\/em>) is. A gyep s\u0171r\u0171j\u00e9ben rejt\u0151zik a m\u00e1sutt gyomk\u00e9nt sz\u00e1mon tartott mezei \u00e1rv\u00e1cska<\/strong> (Viola arvensis<\/em>), de hasonl\u00f3an term\u00e9szetes k\u00f6zeg\u00e9ben \u00e9lhet itt a peszterce<\/strong> (Ballota nigra<\/em>) \u00e9s a feh\u00e9r pemetef\u0171<\/strong> (Marrubium peregrinum<\/em>). A ligeti zs\u00e1lya<\/strong> (Salvia nemorosa<\/em>) mellett a feh\u00e9r vir\u00e1g\u00fa osztr\u00e1k zs\u00e1lya<\/strong> (Salvia austriaca<\/em>) is k\u00e9pviselteti mag\u00e1t, mely v\u00e9dett n\u00f6v\u00e9ny haz\u00e1nkban. A harangvir\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl a csom\u00f3s harangvir\u00e1g<\/strong> (Campanula glomerata<\/em>) \u00e9s az olasz harangvir\u00e1g<\/strong> (Campanula bononiensis<\/em>) ugyan viszonylag ritka, de \u00e1ltal\u00e1nosan fellelhet\u0151 az eg\u00e9sz gyepen. Tov\u00e1bb\u00e1 megtal\u00e1lhat\u00f3 a koloncos legyez\u0151f\u0171<\/strong> (Filipendula vulgaris<\/em>), a tejolt\u00f3 galaj<\/strong> (Galium verum<\/em>), a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges m\u00e9reggyilok<\/strong> (Vincetoxicum officinale<\/em>) \u00e9s term\u00e9szetesen a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges orb\u00e1ncf\u0171<\/strong> (Hypericum perforatum<\/em>) is. A ter\u00fclet \u00e9rt\u00e9k\u00e9t tov\u00e1bb n\u00f6veli a m\u00e9szig\u00e9nyes pannon bennsz\u00fcl\u00f6tt budai imola<\/strong> (Centaurea sadleriana<\/em>). A gyepter\u00fclet eg\u00e9sz\u00e9n el\u0151fordul\u00f3 faj, melynek \u00e1llom\u00e1nya \u00f6rvendetes m\u00f3don lass\u00fa, de n\u00f6vekv\u0151 tendenci\u00e1t mutat.<\/p>\n

Tavasz k\u00f6zep\u00e9re kellemes l\u00e1tv\u00e1nyt ny\u00fajt a sz\u00e9lben k\u00f6nnyed\u00e9n ringat\u00f3z\u00f3 hegyi len<\/strong> (Linum austriacum<\/em>) vir\u00e1gainak t\u00f6mkelege. A vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n igen ritka selymes peremizs<\/strong> (Inula oculus-christi<\/em>) szint\u00e9n fellelhet\u0151, melynek eddig mind\u00f6ssze egyetlen t\u00f6v\u00e9re siker\u00fclt r\u00e1tal\u00e1lni. Rokon faja a hengeresf\u00e9szk\u0171 peremizs<\/strong> (Inula germaica<\/em>) viszont gyakorinak mondhat\u00f3, \u00e9s egyes helyeken s\u00e1rga sz\u0151nyegk\u00e9nt bor\u00edtja a gyepet.<\/p>\n

\"Budai<\/a>

Budai imola (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

A ny\u00e1r bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9vel cs\u00f6kken a gyep soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge, ellenben gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00fcde, z\u00f6ld ter\u00fcletk\u00e9nt \u00e9l tov\u00e1bb. Ekkorra m\u00e1r a kunkorg\u00f3 \u00e1rval\u00e1nyhaj<\/strong> (Stipa capillata<\/em>) tokl\u00e1szai is el\u0151t\u0171nnek, melyeket l\u00e1gyan ringat a sz\u00e9l, eg\u00e9szen ny\u00e1r v\u00e9g\u00e9ig. Augusztusra teljesen megv\u00e1ltozik a gyep arculata, elvesz\u00edti \u00fcdes\u00e9g\u00e9t, majd a sz\u00e1rad\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyek l\u00e1tv\u00e1nya ker\u00fcl t\u00fals\u00falyba. Egyetlen ny\u00e1r v\u00e9gi, \u0151szi, jelent\u0151s n\u00f6v\u00e9ny\u00fcnk van, a k\u00e9sei pitypang<\/strong> (Taraxacum serotinum<\/em>), mely a l\u00f6szter\u00fcletek indik\u00e1tora is lehetne.<\/p>\n

\u00c9rt\u00e9kes \u0151sgyepk\u00e9nt \u00e9s ritka n\u00f6v\u00e9nyek utols\u00f3 mened\u00e9kek\u00e9nt hosszas kutat\u00f3munk\u00e1nak \u00e9s ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 2015-ben v\u00e9gre siker\u00fclt v\u00e9delemre el\u0151terjeszteni e ter\u00fcletet, mely v\u00e9g\u00fcl 2017-ben helyi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 v\u00e9delmet kapott a Topolya V\u00f6lgyei Term\u00e9szeti Park r\u00e9szek\u00e9nt. A v\u00e9delem azonban nem szavatolja a Bety\u00e1r-v\u00f6lgy gazdag n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1nak fennmarad\u00e1s\u00e1t szakszer\u0171 term\u00e9szetv\u00e9delmi kezel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, hiszen a cserj\u00e9sed\u00e9s m\u00e1ris komolyan fenyegeti, kiv\u00e1ltk\u00e9pp a kasz\u00e1l\u00e1s hi\u00e1nya miatt.<\/p>\n

Sihelnik J\u00f3zsef<\/p>\n

\u2039\u2039\u2039 vissza<\/em><\/a><\/p>\n

<\/fb:like><\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9n bel\u00fcl az Alf\u00f6ld d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1ljuk B\u00e1csk\u00e1t, amely csaknem teljes eg\u00e9sz\u00e9ben Vajdas\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n helyezkedik el. B\u00e1cska k\u00f6z\u00e9ps\u0151 vid\u00e9k\u00e9n (K\u00f6z\u00e9p-B\u00e1cska) tal\u00e1lhat\u00f3 Topolya, a B\u00e1cskai-l\u00f6szh\u00e1ts\u00e1g d\u00e9li perem\u00e9n\u00e9l, mely tipikus l\u00f6szvid\u00e9k (sz\u00e9l \u00e1ltal sz\u00e1ll\u00edtott \u00e9s lerakott alpi eredet\u0171 hordal\u00e9k). H\u00e1ts\u00e1g jelleg\u00e9n\u00e9l… <\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","template":"","meta":{"_mi_skip_tracking":false,"spay_email":""},"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/P40Haz-LZ","jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_likes_enabled":false,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2975"}],"collection":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2975"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2975\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3151,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2975\/revisions\/3151"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2975"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}