{"id":2985,"date":"2021-05-19T23:16:00","date_gmt":"2021-05-19T22:16:00","guid":{"rendered":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/?page_id=2985"},"modified":"2021-06-04T16:12:30","modified_gmt":"2021-06-04T15:12:30","slug":"a-topolyai-park-multja-es-termeszeti-ertekei","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/a-topolyai-park-multja-es-termeszeti-ertekei\/","title":{"rendered":"A topolyai park m\u00faltja \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kei"},"content":{"rendered":"
\"Parkr\u00e9szlet<\/a>

Parkr\u00e9szlet (Forr\u00e1s: www.delcampe.net)<\/p><\/div>\n

A topolyai parkot a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n telep\u00edtette a vid\u00e9k akkori birtokos\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Kray-csal\u00e1d. A mintegy hat hekt\u00e1ros ter\u00fcletre t\u00f6bb mint n\u00e9gyezer f\u00e1t \u00fcltettek, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u0151shonos fajokat, kocs\u00e1nyos t\u00f6lgy<\/strong>eket (Querqus robur<\/em>), feh\u00e9r nyarak<\/strong>at (Populus alba<\/em>), k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u0151riseket (Fraxinus sp.<\/em>) \u00e9s juharokat (Acer sp.<\/em>), ezeken k\u00edv\u00fcl egzotikumnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 fafajokat is, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt c\u00e9drusokat (Cedrus sp.<\/em>), p\u00e1fr\u00e1nyfeny\u0151<\/strong>ket (Ginkgo biloba<\/em>) \u00e9s mocs\u00e1rciprusokat (Taxodium<\/span> sp.<\/em>). A park eredetileg angolparknak k\u00e9sz\u00fclt, de a nagysz\u00e1m\u00fa f\u00e1s- \u00e9s l\u00e1gysz\u00e1r\u00fa n\u00f6v\u00e9ny miatt sokan egyfajta botanikus kertnek is tekintett\u00e9k, s hab\u00e1r a b\u00e1r\u00f3i csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban volt, olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9rnek sz\u00e1m\u00edtott, amelyben sz\u00edvesen tart\u00f3zkodott Topolya minden polg\u00e1ra. Ebben az id\u0151ben a parkr\u00f3l t\u00f6bb hivat\u00e1sos kert\u00e9sz gondoskodott, akik folyamatos munk\u00e1val tartott\u00e1k karban.<\/p>\n

\"Park<\/a>

Park az egykori t\u00f3val (Forr\u00e1s: www.delcampe.net)<\/p><\/div>\n

A XX. sz\u00e1zad derek\u00e1t\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva megkezd\u0151d\u00f6tt a park degrad\u00e1ci\u00f3ja. Az akkori \u00faj hatalom nem ismerte fel a \u201enagykert\u201d kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keit. A term\u00e9szetv\u00e9delmi szempontok csak k\u00e9s\u0151bb ker\u00fcltek a k\u00f6ztudatba. Hab\u00e1r a park 1974-ben v\u00e9detts\u00e9gi st\u00e1tust kapott, a b\u00fcrokr\u00e1cia \u00fatveszt\u0151i, a szaktud\u00e1s hi\u00e1nya, illetve a mindenkori v\u00e1rosvezet\u00e9s \u00e9rdektelens\u00e9ge miatt az egykori park m\u00e1r csak \u00e1rny\u00e9ka \u00f6nmag\u00e1nak. Ter\u00fclete jelent\u0151sen cs\u00f6kkent, n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1ga megcsappant. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl m\u00e9g mindig igen komoly kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szetv\u00e9delmi jelent\u0151s\u00e9ge van. Tov\u00e1bbra is vannak \u00e9vsz\u00e1zados f\u00e1i (kocs\u00e1nyos t\u00f6lgy, juharlevel\u0171 plat\u00e1n [Platanus hybrida<\/em>], feh\u00e9r ny\u00e1r), ezenk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes \u00e9s ritka mad\u00e1rfajoknak, rovaroknak, denev\u00e9reknek, h\u00fcll\u0151knek \u00e9s k\u00e9t\u00e9lt\u0171eknek v\u00e9gs\u0151 mened\u00e9ke, mivel statisztikai t\u00e9ny, hogy Szerbi\u00e1ban a z\u00f6ld fel\u00fcletek nagys\u00e1g\u00e1t illet\u0151en Topolya k\u00f6zs\u00e9g az utols\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n

P\u00f3kfauna<\/strong><\/p>\n

A p\u00f3kok az \u00edzeltl\u00e1b\u00faak csoportj\u00e1nak egyik legsikeresebb, de kor\u00e1ntsem annyira ismert k\u00e9pvisel\u0151i. Sokszor ismeretek hi\u00e1ny\u00e1ban undort v\u00e1ltanak ki az emberekben, pedig az \u00f6kol\u00f3giai h\u00e1l\u00f3zatban fontos szerepet t\u00f6ltenek be, mint ragadoz\u00f3k, mint t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k. Hi\u00e1nyuk az \u00e9l\u0151helyek degrad\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ra utal.<\/p>\n

Ma m\u00e1r a p\u00f3kok t\u00f6bb faja is k\u00e9pes az ember k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9lni, mint kozmopolita \u00e9s szinantr\u00f3p faj. Mindezek arra utalnak, hogy az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e1ltal egyre ink\u00e1bb cs\u00f6kkennek a p\u00f3kok term\u00e9szetes \u00e9l\u0151helyei. Emiatt tal\u00e1lhat\u00f3 annyi p\u00f3kfaj az ember \u00e1ltal teremtett mesters\u00e9ges biot\u00f3pokban, melyek tal\u00e1n a legjobban ut\u00e1nozz\u00e1k az eredeti, term\u00e9szetes \u00e9l\u0151hely\u00fcket. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a parkok, arbor\u00e9tumok, kertek vagy \u00fcvegh\u00e1zak.<\/p>\n

\"H\u00e1zi<\/a>

H\u00e1zi zugp\u00f3k (Photo: Vukajlovi\u0107 Pecze Nat\u00e1lia)<\/p><\/div>\n

A topolyai park ter\u00fclet\u00e9n t\u00f6bb, mint t\u00edz \u00e9ve folynak arachnol\u00f3giai kutat\u00e1sok. Az eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n k\u00f6vetkeztetni lehet arra, hogy a p\u00f3kok sz\u00e1m\u00e1ra ez a ter\u00fclet egy term\u00e9szeteshez hasonl\u00f3 o\u00e1zisnak sz\u00e1m\u00edt, melyben a jelenlev\u0151 fajok nagyon j\u00f3l \u00e9rzik magukat. Parkunkban 25 csal\u00e1d k\u00e9pvisel\u0151i tal\u00e1lhat\u00f3ak meg, ami jelent\u0151s eredm\u00e9ny, hiszen eg\u00e9sz Szerbi\u00e1ban 37 csal\u00e1d van jelen. Ha a fajok elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00e9t (area) elemezz\u00fck, a k\u00f6vetkez\u0151ket tudjuk lesz\u0171rni: legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben a palearktikus fajok (elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00fck Eur\u00f3pa, \u00c1zsia \u00e9s Afrika \u00e9szaki r\u00e9sze) tal\u00e1lhat\u00f3ak meg, 51%-ban, a sz\u00e9les are\u00e1j\u00fa p\u00f3kfajok (holarktikus fajok – Eur\u00f3pa, \u00c1zsia, \u00c9szak-Amerika) 21%-ot tesznek ki, de figyelemre m\u00e9lt\u00f3 a sz\u0171k elterjed\u00e9s\u0171 fajok ar\u00e1nya is, melyek csak Eur\u00f3pa ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3ak meg. A kozmopolita \u00e9s mediterr\u00e1n fajok r\u00e9gi\u00f3nkban, \u00edgy a parkban is csak kis sz\u00e1mban fordulnak el\u0151, \u00e1m ezek egy\u00e9bk\u00e9nt is szinantr\u00f3p fajok, melyek teljesen az emberhez k\u00f6t\u00f6ttek, \u00edgy jelenl\u00e9t\u00fck sem szignifik\u00e1ns az \u00e9l\u0151hely sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A fajok, valamint a megl\u00e9v\u0151 csal\u00e1dok sz\u00e1ma utal a p\u00f3kok alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re is. Egyes fajoknak gyorsan otthonukk\u00e1 v\u00e1lik az olyan biot\u00f3p, melyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rezhet\u0151 az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g. Ilyen negat\u00edv hat\u00e1s lehet a t\u00e1jidegen, illetve invaz\u00edv fafajok \u00fcltet\u00e9se, a szakszer\u0171tlen cserjekiv\u00e1g\u00e1s, vagy a rendszertelen gondoz\u00e1s. M\u00e1s fajok eset\u00e9ben viszont ezen hat\u00e1sok nagyban megv\u00e1ltoztatj\u00e1k \u00e9l\u0151hely\u00fcket, ami eredm\u00e9nyezheti elt\u0171n\u00e9s\u00fcket a ter\u00fcletr\u0151l. Ezt az elm\u00falt n\u00e9gy \u00e9v \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1latai t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1, ugyanis egyre cs\u00f6kken a fajok sz\u00e1ma a vizsg\u00e1lt ter\u00fcleten. Mindez v\u00e9szjelz\u00e9s, hogy min\u00e9l el\u0151bb komoly int\u00e9zked\u00e9seket kellene v\u00e9grehajtani, ha a jelenlegi p\u00f3kfaun\u00e1t \u00e9s \u00e9l\u0151hely\u00fcket, a valamikori h\u00edres parkot szeretn\u00e9nk megv\u00e9deni.<\/p>\n

Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 a Paratrachelas maculatus<\/em> jelenl\u00e9te a topolyai parkban, ugyanis egy olyan ritka eur\u00f3pai fajr\u00f3l van sz\u00f3, melyet csak kev\u00e9s orsz\u00e1gban regisztr\u00e1ltak. N\u00e1lunk 2007 \u00f3ta folyamatos a jelenl\u00e9te. A fent eml\u00edtett p\u00f3k mellett m\u00e9g h\u00e1rom, haz\u00e1nkban v\u00e9dett faj el\u0151fordul\u00e1sa is bizony\u00edtott, melyek k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 a t\u00f6lcs\u00e9rh\u00e1l\u00f3sok csal\u00e1dj\u00e1hoz (Malthonica campestris<\/em> \u00e9s Tegenaria domestica<\/em>), valamint egy a hamvasp\u00f3kok csal\u00e1dj\u00e1hoz (Cicurina cicur<\/em>) tartozik.<\/p>\n

Mad\u00e1rvil\u00e1g<\/strong><\/p>\n

\"Sz\u00e9ncinege<\/a>

Sz\u00e9ncinege (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

A topolyai parkban ez ideig 66 mad\u00e1rfajt siker\u00fclt megfigyelni, melyek k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1lhatjuk a f\u00e9szkel\u0151ket, t\u00e9li vend\u00e9geket, illetve \u00e1tvonul\u00f3kat, k\u00f3borl\u00f3kat \u00e9s alkalmi vend\u00e9geket egyar\u00e1nt. A Topolya k\u00f6zpontj\u00e1ban lev\u0151 f\u00e1s ter\u00fclet a madarak szempontj\u00e1b\u00f3l nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, hiszen az \u00f6reg f\u00e1k t\u00f6bb od\u00falak\u00f3 mad\u00e1rfajnak jelentik a f\u00e9szkel\u0151helyet. Ilyen t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9ncinege<\/strong> (Parus major<\/em>), k\u00e9k cinege<\/strong> (Parus caeruleus<\/em>), mezei ver\u00e9b<\/strong> (Passer montanus<\/em>) \u00e9s a sereg\u00e9ly<\/strong> (Sturnus vulgaris<\/em>). Ezen k\u00edv\u00fcl a kisebb tiszt\u00e1sok \u00e9s a peremr\u00e9szek k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben elhelyezked\u0151 id\u0151sebb f\u00e1k kikorhadt odvaiban, lev\u00e1l\u00f3 k\u00e9rge m\u00f6g\u00f6tt ritka f\u00e9szkel\u0151 a sz\u00fcrke l\u00e9gykap\u00f3<\/strong> (Muscicapa striata<\/em>). Fontosak \u00e9s eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3ak tov\u00e1bb\u00e1 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hark\u00e1lyfajok, melyek k\u00f6z\u00fcl a nagy fakop\u00e1ncs<\/strong> (Dendrocopos major<\/em>) \u00e9s a balk\u00e1ni fakop\u00e1ncs<\/strong> (Dendrocopos syriacus<\/em>) rendszeres f\u00e9szkel\u0151 a topolyai parkban. Rajtuk k\u00edv\u00fcl tov\u00e1bbi k\u00e9t faj, a k\u00f6z\u00e9p fakop\u00e1ncs<\/strong> (Dendrocopos medius<\/em>) \u00e9s a kis fakop\u00e1ncs<\/strong> (Dendrocopos minor<\/em>) el\u0151fordul\u00e1sa bizony\u00edtott, \u00e1m e fajok csak k\u00f3borl\u00f3k, \u00e9s ritk\u00e1n figyelhet\u0151ek meg a ter\u00fcleten.<\/p>\n

A m\u00e1sik jelent\u0151s csoport a bokorlak\u00f3 \u00e9nekesmadarak, melyek sz\u00e1m\u00e1ra kiv\u00e1l\u00f3 f\u00e9szkel\u0151helyet jelentett a parkban minden\u00fctt s\u0171r\u0171n burj\u00e1nz\u00f3 fekete bodza<\/strong> (Sambucus nigra<\/em>). Az elm\u00falt p\u00e1r \u00e9vben a kasz\u00e1l\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben e fajok sz\u00e1ma jelent\u0151sen visszaesett. Kor\u00e1bban gyakori f\u00e9szkel\u0151 volt a bar\u00e1tposz\u00e1ta<\/strong> (Sylvia atricapilla<\/em>), illetve a s\u0171r\u0171 bokrok alatt a borosty\u00e1n<\/strong> (Hedera helix<\/em>) takar\u00e1s\u00e1ban, a talajon f\u00e9szkel\u0151 f\u00fclem\u00fcle<\/strong> (Luscinia megarhynchos<\/em>). Az \u00f6k\u00f6rszem<\/strong> (Troglodytes troglodytes<\/em>) k\u00f6lt\u00e9se az ut\u00f3bbi \u00e9vekben m\u00e1r k\u00e9rd\u00e9ses, \u00e1m kor\u00e1bban n\u00e9h\u00e1ny p\u00e1r minden \u00e9vben f\u00e9szkelt. A fekete rig\u00f3<\/strong> (Turdus merula<\/em>) szint\u00e9n a s\u0171r\u0171 bokrok \u00e1gai k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edti f\u00e9szk\u00e9t, de el\u0151szeretettel haszn\u00e1lja a borosty\u00e1nos f\u00e1kat is. Kid\u0151lt f\u00e1k gy\u00f6kerei k\u00f6z\u00f6tt, valamint a Krivaja patak partfal\u00e1nak \u00fcregeiben rakja f\u00e9szk\u00e9t a v\u00f6r\u00f6sbegy<\/strong> (Erithacus rubecula<\/em>), mely szint\u00e9n megfogyatkozott a parkban.<\/p>\n

\"Erdei<\/a>

Erdei f\u00fclesbagoly (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

R\u00e9g\u00f3ta jelen van k\u00f6lt\u0151 fajk\u00e9nt az erdei f\u00fclesbagoly<\/strong> (Asio otus<\/em>), mely az \u00f6reg f\u00e1k kikorhadt, nagym\u00e9ret\u0171 od\u00faiban \u00e9s a dolm\u00e1nyos varj\u00fa<\/strong> (Corvus cornix<\/em>) elhagyott f\u00e9szkeiben k\u00f6lt. A f\u00fcleskuvik<\/strong> (Otus scops<\/em>) els\u0151 sikeres k\u00f6lt\u00e9se vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n a topolyai parkb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Sajnos 2002-es k\u00f6lt\u00e9se \u00f3ta m\u00e1r csak id\u0151szakosan figyelhet\u0151 meg. A nagyobb m\u00e9ret\u0171 term\u00e9szetes od\u00fakban kor\u00e1bban k\u00f6lt\u00f6tt a cs\u00f3ka<\/strong> (Corvus monedula<\/em>), de napjainkban m\u00e1r ez a varj\u00faf\u00e9le nem f\u00e9szkel a v\u00e1rosi parkban. Rendszeres f\u00e9szkel\u0151k\u00e9nt viszont jelen van az egyre ink\u00e1bb v\u00e1rosiasod\u00f3 \u00f6rv\u00f6s galamb<\/strong> (Columba palumbus<\/em>). A karvaly<\/strong> (Accipiter nisus<\/em>) sz\u00e1m\u00e1ra t\u00e9len kiv\u00e1l\u00f3 vad\u00e1szter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edt a park.<\/p>\n

A lombkoronaszinten t\u00f6bb pintyf\u00e9le is k\u00f6lt, melyek k\u00f6z\u00fcl legjelent\u0151sebbek az erdei pinty<\/strong> (Fringilla coelebs<\/em>), a z\u00f6ldike<\/strong> (Carduelis chloris<\/em>), a tengelic<\/strong> (Carduelis carduelis<\/em>) \u00e9s a csics\u00f6rke<\/strong> (Serinus serinus<\/em>); ezen fajok \u00e1llom\u00e1nya viszonylag stabilnak mondhat\u00f3. Ritka f\u00e9szkel\u0151k\u00e9nt a meggyv\u00e1g\u00f3<\/strong> (Coccothraustes coccothraustes<\/em>) is el\u0151fordul, t\u00e9len viszont a v\u00e1rosba beh\u00faz\u00f3d\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyok el\u0151szeretettel t\u00e1pl\u00e1lkoznak a parkban.<\/p>\n

Eml\u0151sfauna<\/strong><\/p>\n

A topolyai park eml\u0151seinek sz\u00e1ma a madarak\u00e9hoz k\u00e9pest j\u00f3val alacsonyabb, de \u00edgy is t\u00f6bb jelent\u0151s faj megtal\u00e1lhat\u00f3. Kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9l\u0151helye a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges vakond<\/strong>nak (Talpa europaea<\/em>), valamint a keleti s\u00fcn<\/strong>nek (Erinaceus concolor<\/em>). Fontos faj tov\u00e1bb\u00e1 az erdei cick\u00e1ny<\/strong> (Sorex araneus<\/em>), mely f\u00f6ldigiliszt\u00e1kkal, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rovarokkal \u00e9s csig\u00e1kkal t\u00e1pl\u00e1lkozik. A s\u0171r\u0171, bokros ter\u00fcletek igaz\u00e1n j\u00f3 \u00e9l\u0151helyet jelentenek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

\"R\u0151t<\/a>

R\u0151t koraidenev\u00e9r (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

A park legjelent\u0151sebb eml\u0151sei a fokozottan v\u00e9dett denev\u00e9rek, melyeknek n\u00e9gy faja fordul itt el\u0151. Leggyakrabban a r\u0151t koraidenev\u00e9rrel<\/strong> (Nyctalus noctula<\/em>) tal\u00e1lkozhatunk, sz\u00e1m\u00e1ra igen nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak az \u00f6reg, odvas f\u00e1k. Ezek odvaiban ak\u00e1r 20-30 p\u00e9ld\u00e1ny is \u00f6sszegy\u0171lik k\u00f6lykezni. A telet szint\u00e9n faodvakban t\u00f6ltik. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges t\u00f6rpedenev\u00e9r<\/strong> (Pipistrellus pipistrellus<\/em>) ugyancsak f\u00e1k odvaiban, hasad\u00e9kaiban k\u00f6lykezik, de t\u00e9li sz\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt szint\u00e9n alkalmasak sz\u00e1m\u00e1ra ezek a helyek. A parkban el\u0151fordul\u00f3 harmadik faj a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges k\u00e9seidenev\u00e9r<\/strong> (Eptesicus serotinus<\/em>), mely f\u0151leg \u00e9p\u00fcletek padl\u00e1sainak lak\u00f3ja, \u00e1m t\u00e9lire sz\u00edvesen h\u00faz\u00f3dik a park f\u00e1inak hasad\u00e9kaiba, sz\u0171kebb od\u00faiba. A sz\u00fcrke hossz\u00faf\u00fcl\u0171-denev\u00e9r<\/strong> (Plecotus austriacus<\/em>) els\u0151sorban \u00e9p\u00fcletek padl\u00e1sain telepszik meg, ahol ny\u00e1ron 10-20 p\u00e9ld\u00e1nyos kol\u00f3ni\u00e1kat alkot. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a park szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 katolikus teplom torny\u00e1ban \u00e9s padl\u00e1sr\u00e9sz\u00e9ben \u00e9l, \u00e1m t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kszerz\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l rendszeresen l\u00e1togatja a parkot is. T\u00e9lire vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n t\u00f6bbnyire r\u00e9gi pinc\u00e9kbe h\u00faz\u00f3dik. Term\u00e9szetesen mind a n\u00e9gy faj k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, kisebb-nagyobb rep\u00fcl\u0151 rovarokkal, \u00edgy k\u00e9tsz\u00e1rny\u00faakkal, lepk\u00e9kkel, bogarakkal, de lev\u00e9ltetvekkel is t\u00e1pl\u00e1lkozik. Fontos sz\u00e1mukra a park id\u0151s fa\u00e1llom\u00e1nya, hiszen odvaik t\u00f6bb faj eset\u00e9ben egyar\u00e1nt szolg\u00e1lhatnak ny\u00e1ri \u00e9s t\u00e9li sz\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt.<\/p>\n

Egyik jellegzetes erdeieg\u00e9r fajunk ugyancsak megtal\u00e1lhat\u00f3 a parkban is. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges erdeieg\u00e9r<\/strong> (Apodemus sylvaticus<\/em>) kisebb sz\u00e1mban, \u00e1m rendszeres lak\u00f3ja parkunknak.<\/p>\n

Sihelnik J\u00f3zsef \u00e9s Vukajlovi\u0107 Pecze Nat\u00e1lia<\/p>\n

\u2039\u2039\u2039 vissza<\/em><\/a><\/p>\n

<\/fb:like><\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A topolyai parkot a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n telep\u00edtette a vid\u00e9k akkori birtokos\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Kray-csal\u00e1d. A mintegy hat hekt\u00e1ros ter\u00fcletre t\u00f6bb mint n\u00e9gyezer f\u00e1t \u00fcltettek, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u0151shonos fajokat, kocs\u00e1nyos t\u00f6lgyeket (Querqus robur), feh\u00e9r nyarakat (Populus alba), k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u0151riseket (Fraxinus sp.) \u00e9s… <\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","template":"","meta":{"_mi_skip_tracking":false,"spay_email":""},"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/P40Haz-M9","jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_likes_enabled":false,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2985"}],"collection":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2985"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2985\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3153,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2985\/revisions\/3153"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2985"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}