![\"Bark\u00f3scinege](\"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-content\/uploads\/2021\/05\/panurus.biarmicus.Photo_.Sihelnik.J..jpg\" "\\"Bark\u00f3scinege")
<\/a>Bark\u00f3scinege (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n
Topolya k\u00f6zs\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n jelenleg 192 mad\u00e1rfaj el\u0151fordul\u00e1sa bizony\u00edtott. Jelent\u0151s r\u00e9sz\u00fck a Topolyai-t\u00f3 \u00e9s annak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 mozaikos \u00e9l\u0151helyeken figyelhet\u0151 meg. Tavunk fels\u0151 szakasz\u00e1n, a Zobnatica m\u00f6g\u00f6tti nagy n\u00e1dasok egyike v\u00f6r\u00f6s g\u00e9m<\/b> (Ardea purpurea<\/i>) telepet rejt mag\u00e1ban, m\u00edg a k\u00f6zeli sziget apr\u00f3 n\u00f6v\u00e9s\u0171 f\u00e1in bakcs\u00f3<\/b>k (Nycticorax nycticorax<\/i>) f\u00e9szkelnek. Egyik legjelent\u0151sebb f\u00e9szkel\u0151 fajunk a cig\u00e1nyr\u00e9ce<\/b> (Aythya nyroca<\/i>), mely vil\u00e1gviszonylatban vesz\u00e9lyeztetett fajnak sz\u00e1m\u00edt. Els\u0151sorban a t\u00f3 fels\u0151, mocsarasod\u00f3 ter\u00fclet\u00e9t kedveli, itt k\u00f6lt n\u00e9h\u00e1ny p\u00e1ros helyi \u00e1llom\u00e1nya. Hasonl\u00f3 helyeken figyelhetj\u00fck meg a f\u00fcrge mozg\u00e1s\u00fa kis v\u00f6csk\u00f6t<\/b> (Tachybaptus ruficollis<\/i>), amely szint\u00e9n \u00e9rt\u00e9kes f\u00e9szkel\u0151 fajunk. A nagyobb kiterjed\u00e9s\u0171 n\u00e1dasokban k\u00f6lt a rejtett \u00e9letm\u00f3d\u00fa guvat<\/b> (Rallus aquaticus<\/i>), valamint rokona a kis v\u00edzicsibe<\/b> (Porzana parva<\/i>) \u00e9s a ritk\u00e1bb pettyes v\u00edzicsibe<\/b> (Porzana porzana<\/i>). Ugyancsak a nagy kiterjed\u00e9s\u0171, \u00f6reg n\u00e1dasok egyre nagyobb sz\u00e1mban f\u00e9szkel\u0151 \u00e9ke a bark\u00f3scinege<\/b> (Panurus biarmicus<\/i>). A kisebb-nagyobb szigetek n\u00e1dasaiban rejt\u0151z\u0151 f\u00e1kra \u00e9p\u00edti f\u00e9szk\u00e9t a barna r\u00e9tih\u00e9ja<\/b> (Circus aeruginosus<\/i>), vid\u00e9k\u00fcnk egyik nagym\u00e9ret\u0171 ragadoz\u00f3 madara. Term\u00e9szetesen a kis termet\u0171 n\u00e1di \u00e9nekesmadarak is sz\u00e9p sz\u00e1mban jelen vannak. K\u00f6z\u00fcl\u00fck rendszeres k\u00f6lt\u0151 faj a foltos n\u00e1diposz\u00e1ta<\/b> (Acrocephalus schoenobaenus<\/i>), cserreg\u0151 n\u00e1diposz\u00e1ta<\/b> (Acrocephalus scirpaceus<\/i>), n\u00e1dirig\u00f3<\/b> (Acrocephalus arundinaceus<\/i>), valamint a n\u00e1di t\u00fccs\u00f6kmad\u00e1r<\/b> (Locustella luscinioides<\/i>).<\/p>\n
A l\u00f6szpartok ritka f\u00e9szkel\u0151je a j\u00e9gmad\u00e1r<\/b> (Alcedo atthis<\/i>), mely vid\u00e9k\u00fcnk egyik legszebb madara. A t\u00f3 k\u00f6rny\u00e9ki l\u00f6szfalakba v\u00e1jja k\u00f6lt\u0151\u00fcreg\u00e9t a sz\u00ednpomp\u00e1s gyurgyalag<\/b> (Merops apiaster<\/i>). R\u00f6pt\u00e9ben igen k\u00f6nny\u0171 megfigyelni, kiv\u00e1ltk\u00e9pp a l\u00f6szfalak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Egy m\u00e1sik \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s ritka f\u00e9szkel\u0151nk az \u00e9jszakai \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 f\u00fcleskuvik<\/b> (Otus scops<\/i>). Esti s\u00e9t\u00e1k alkalm\u00e1val jellegzetes f\u00fcttyent\u00e9sszer\u0171 hangj\u00e1r\u00f3l k\u00f6nnyen felismerhet\u0151.<\/p>\n F\u00fcleskuvik (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n Kissz\u00e1m\u00fa \u0151szi \u00e9s tavaszi \u00e1tvonul\u00f3k\u00e9nt jelen van a Vajdas\u00e1gban csak n\u00e9h\u00e1ny helyen k\u00f6lt\u0151 f\u00fclem\u00fclesitke<\/b> (Acrocephalus melanopogon<\/i>). Ez a kis termet\u0171 n\u00e1di \u00e9nekesmad\u00e1r az \u00f6reg n\u00e1dasokat, gy\u00e9k\u00e9nyeseket kedveli, ez\u00e9rt nem k\u00f6nny\u0171 megfigyelni. Jelent\u0151s sz\u00e1mban haszn\u00e1lj\u00e1k pihen\u0151hely\u00fcl a t\u00f3 ny\u00edlt v\u00edzfel\u00fcleteit a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9cefajok. Megfigyelhet\u0151 a kanalas r\u00e9ce<\/b> (Anas clypeata<\/i>), kendermagos r\u00e9ce<\/b> (Anas strepera<\/i>), f\u00fcty\u00fcl\u0151 r\u00e9ce<\/b> (Anas penelope<\/i>) vagy \u00e9ppen a b\u00f6jti r\u00e9ce<\/b> (Anas querquedula<\/i>). A ny\u00e1r v\u00e9gi, \u0151szi id\u0151szakban m\u00e9g hal\u00e1szsas<\/b>t (Pandion haliaetus<\/i>) is megfigyelhet\u00fcnk a ter\u00fclet felett \u00e1trep\u00fclni, vagy \u00e9ppen hal\u00e1szni. Sz\u00e1mos partimad\u00e1r faj figyelhet\u0151 meg a vonul\u00e1si id\u0151ben, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt s\u00e1rszalonka<\/b> (Gallinago gallinago<\/i>), r\u00e9ti cank\u00f3<\/b> (Tringa glareola<\/i>), erdei cank\u00f3<\/b> (Tringa ochropus<\/i>), pajzsos cank\u00f3<\/b> (Philomachus pugnax<\/i>), nagy p\u00f3ling<\/b> (Numenius arquata<\/i>) vagy a ritk\u00e1bbak k\u00f6z\u00fcl f\u00fcst\u00f6s cank\u00f3<\/b> (Tringa erythropus<\/i>) \u00e9s sz\u00fcrke cank\u00f3<\/b> (Tringa nebularia<\/i>). A sir\u00e1lyf\u00e9l\u00e9k k\u00f6z\u00fcl jelent\u0151s a kis sir\u00e1ly<\/b> (Larus minutus<\/i>), vagy a gyakrabban megfigyelhet\u0151 k\u00fcszv\u00e1g\u00f3 cs\u00e9r<\/b> (Sterna hirundo<\/i>), fatty\u00faszerk\u0151<\/b> (Chlidonias hybridus<\/i>) \u00e9s kormos szerk\u0151<\/b> (Chlidonias niger<\/i>).<\/p>\n Fatty\u00faszerk\u0151 (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n K\u00f3borl\u00f3k\u00e9nt ritk\u00e1n el\u0151fordul a hatalmas termet\u0171 r\u00e9tisas<\/b> (Haliaeetus albicilla<\/i>), mely alapvet\u0151en halakkal t\u00e1pl\u00e1lkozik. \u0150sszel \u00e9rkezik a v\u00e1ndors\u00f3lyom<\/b> (Falco peregrinus<\/i>) vid\u00e9k\u00fcnkre, \u00e9s egy-k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ny rendszeresen n\u00e1lunk t\u00f6lti a telet. Apr\u00f3bb termet\u0171 rokona a kis s\u00f3lyom<\/b> (Falco columbarius<\/i>), rendszeres t\u00e9li vend\u00e9g vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n. A t\u00f3 viz\u00e9nek teljes befagy\u00e1s\u00e1ig megfigyelhet\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny \u00e9szakr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 t\u00e9li vend\u00e9get is. Ilyen a kontyos r\u00e9ce<\/b> (Aythya fuligula<\/i>), kercer\u00e9ce<\/b> (Bucephala clangula<\/i>), vagy ritk\u00e1bb rokonuk a nagy buk\u00f3<\/b> (Mergus merganser<\/i>). Rajtuk k\u00edv\u00fcl a sarki b\u00fav\u00e1r<\/b> (Gavia arctica<\/i>) egy-egy p\u00e9ld\u00e1nya is felt\u0171nik. Ritk\u00e1n ker\u00fcl szem el\u00e9 az iszapos partokon keresg\u00e9l\u0151 havasi pityer<\/b> (Anthus spinoletta<\/i>), mely egyik k\u00fcl\u00f6nleges t\u00e9li vend\u00e9ge vid\u00e9k\u00fcnknek. N\u00e1l\u00e1n\u00e1l j\u00f3val gyakrabban megfigyelhet\u0151 az \u0151szt\u0151l, kora tavaszig n\u00e1lunk tart\u00f3zkod\u00f3 s\u00fcv\u00f6lt\u0151<\/b> (Pyrrhula pyrrhula<\/i>). F\u0151leg az olyan partszakaszokat \u00e9s f\u00e1s ter\u00fcleteket j\u00e1rja, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u0151ris fajokat tal\u00e1l. Jellegzetes h\u00edv\u00f3hangj\u00e1r\u00f3l k\u00f6nnyen felismerhet\u0151.<\/p>\n Topolya egyik t\u00e9li mad\u00e1rtani l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 erdei f\u00fclesbagoly<\/b> (Asio otus<\/i>) telel\u0151hely. Itt m\u00e1r k\u00f6zel harminc \u00e9ve, minden t\u00e9len jelent\u0151s sz\u00e1mban gy\u0171lnek \u00f6ssze e bagolyfaj egyedei. Vannak olyan telek, amikor 150 p\u00e9ld\u00e1ny f\u00f6l\u00e9 emelkedik sz\u00e1muk, ezzel l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9s k\u00f6nnyen megfigyelhet\u0151 sz\u00ednfoltjai v\u00e1rosunknak.<\/p>\n Sihelnik J\u00f3zsef<\/p>\n \u2039\u2039\u2039 vissza<\/em><\/a><\/p>\n<\/a><\/a>