{"id":405,"date":"2014-01-20T14:36:01","date_gmt":"2014-01-20T13:36:01","guid":{"rendered":"http:\/\/arcustest2.dreamhosters.com\/hun\/?page_id=405"},"modified":"2021-06-04T17:09:42","modified_gmt":"2021-06-04T16:09:42","slug":"az-erdei-fulesbagoly-asio-otus","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/az-erdei-fulesbagoly-asio-otus\/","title":{"rendered":"Az erdei f\u00fclesbagoly (Asio otus)"},"content":{"rendered":"

Meghat\u00e1roz\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

\"Erdei<\/a>

Erdei f\u00fclesbagoly (Photo: John Sutcliffe)<\/p><\/div>\n

Hossza 30-37 cm, sz\u00e1rnyfeszt\u00e1vols\u00e1ga 86-98 cm. Testt\u00f6mege 220-370 gramm k\u00f6z\u00f6tti. Kisebb \u00e9s karcs\u00fabb a macskabagoly<\/strong>n\u00e1l (Strix aluco<\/em>), hasonl\u00f3 testm\u00e9ret\u0171 a r\u00e9ti f\u00fclesbagoly<\/strong>hoz (Asio flammeus<\/em>), b\u00e1r n\u00e1la is valamivel kisebb. Sz\u00e1rnya hossz\u00fa, viszonylag keskeny. Tollf\u00fcle hossz\u00fa, j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, de szinte \u00e9szrevehetetlen is lehet, r\u00f6pt\u00e9ben \u00e9s nyugalmi \u00e1llapotban gyakran beh\u00fazza. Legink\u00e1bb a r\u00e9ti f\u00fclesbagolyhoz hasonl\u00edt, de att\u00f3l elt\u00e9r narancss\u00e1rga \u00edrisze, nagyobb tollf\u00fcle, valamint rozsd\u00e1ss\u00e1rga \u00e1rnyalat\u00fa arcf\u00e1tyla. R\u00f6pte kiss\u00e9 lass\u00fa, csapong\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1rnycsap\u00e1s ut\u00e1n siklik. Sok esetben, vad\u00e1szat el\u0151tt sz\u00e1rnyait alul \u00f6sszecsapkodja, mely csattog\u00f3 hangot ad. F\u00e1r\u00f3l leriasztva mindig lefel\u00e9 kezdi a sikl\u00e1st. Fels\u0151sz\u00e1rnya is hasonl\u00f3an mint\u00e1zott a r\u00e9ti f\u00fclesbagoly\u00e9hoz, k\u00fcls\u0151 k\u00e9zevez\u0151i t\u00f6v\u00e9n nagy narancss\u00e1rga folt l\u00e1that\u00f3, melyet tov\u00e1bb hangs\u00falyos s\u00f6t\u00e9t k\u00e9zt\u0151foltja \u00e9s ugyancsak s\u00f6t\u00e9t sz\u00e1rnycs\u00facsa, melyen 4-5 v\u00e9kony szalag l\u00e1that\u00f3. Ezzel szemben a rokon fajn\u00e1l csak 2-3 mark\u00e1ns, fekete szalag tal\u00e1lhat\u00f3. Karevez\u0151inek v\u00e9g\u00e9r\u0151l hi\u00e1nyzik a feh\u00e9res sz\u00edn. Mell\u00e9nek cs\u00edkozotts\u00e1ga er\u0151teljes, farka s\u0171r\u0171n \u00e9s finoman kereszts\u00e1vos.<\/p>\n

A nemek hasonl\u00f3ak, terepen nagyon neh\u00e9z elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni \u0151ket. A h\u00edm \u00e1ltal\u00e1ban vil\u00e1gosabb (f\u0151k\u00e9nt arc\u00e1n), als\u00f3test\u00e9n kev\u00e9sb\u00e9 cs\u00edkos. Ezen k\u00edv\u00fcl a toj\u00f3 n\u00e9mileg nagyobb, termetesebb megjelen\u00e9s\u0171, de ezt gyakorlat n\u00e9lk\u00fcl neh\u00e9z \u00e9szrevenni.<\/p>\n

Az \u00f6regek el\u00e9g cs\u00f6ndesek. N\u00e1szhangja egy m\u00e9ly \u201eh\u00fa\u00fa\u201d, amelyet kb. 2-3 m\u00e1sodpercenk\u00e9nt ism\u00e9tel, eleinte gyeng\u00e9bben \u00e9s m\u00e9lyebben. Sok esetben duettezik a p\u00e1r. Riaszt\u00e1sa \u00e9rdes, orrhang\u00fa \u201evrakk, vra-ak\u201d. A fi\u00f3k\u00e1k hangos, elny\u00fajtott, panaszos \u00e9s magas \u201ep\u00ed-\u00ed\u201d eles\u00e9gk\u00e9r\u0151 hangja ak\u00e1r egy km-r\u0151l is hallhat\u00f3.<\/p>\n

Szaporod\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

\"Erdei<\/a>

Erdei f\u00fclesbagoly fi\u00f3ka (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

A t\u00f6bbi bagolyfajhoz hasonl\u00f3an nem \u00e9p\u00edt f\u00e9szket. K\u00f6lt\u00e9si id\u0151szaka \u00e1prilis elej\u00e9n kezd\u0151dik, de kitol\u00f3dhat m\u00e1jus els\u0151 fel\u00e9ig, mert az \u00e1ltala el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt varj\u00faf\u00e9szkek ekkorra \u00fcresednek meg. Tov\u00e1bb\u00e1 sok esetben k\u00f6lt szarkaf\u00e9szekben, f\u0151leg olyan ter\u00fcleteken, ahol a vet\u00e9si varj\u00fa<\/strong> (Corvus frugilegus<\/em>) \u00e1llom\u00e1nya alacsonyabb. F\u00e9szekalja \u00e1ltal\u00e1ban 4-5 feh\u00e9r, kerekded toj\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll. A toj\u00f3 az els\u0151 toj\u00e1s lerak\u00e1sa ut\u00e1n kotlani kezd, mik\u00f6zben p\u00e1rja ell\u00e1tja t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkal. A fi\u00f3k\u00e1k 27-28 napi kotl\u00e1s ut\u00e1n kelnek. A f\u00e9szket m\u00e9g r\u00f6pk\u00e9pess\u00e9g\u00fck el\u00e9r\u00e9se el\u0151tt elhagyj\u00e1k \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9ken sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dva, panaszos, s\u00edr\u00f3 hangon k\u00e9rik sz\u00fcleikt\u0151l a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot.<\/p>\n

Elterjed\u00e9se<\/strong><\/p>\n

Leggyakoribb bagolyfajunk. Eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban elterjedt, kiv\u00e9ve a kontinens leg\u00e9szakibb vid\u00e9keit. Elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00e9nek \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n vonul\u00f3, d\u00e9lebbre, \u00edgy a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben is \u00e1lland\u00f3. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben hazai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1hoz t\u00e9len \u00e9szakabbr\u00f3l \u00e9rkez\u0151, telel\u0151k csatlakoznak.<\/p>\n

\u00c9l\u0151helye<\/strong><\/p>\n

Kedvelt \u00e9l\u0151helye a mozaikosan erd\u0151vel \u00e9s sz\u00e1nt\u00f3kkal, valamint kasz\u00e1l\u00f3kkal, legel\u0151kkel tark\u00edtott vid\u00e9kek. Ny\u00edlt ter\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tti erd\u0151kben, sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek k\u00f6z\u00e9 \u00e9kelt ligetekben, tany\u00e1kon, ritk\u00e1bban \u00e9rintetlen fasorokban, tov\u00e1bb\u00e1 nagyobb v\u00e1rosi parkokban, valamint telep\u00edtett erdei- \u00e9s fekete fenyvesekben k\u00f6lt. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben urbaniz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa is tapasztalhat\u00f3, a megfigyel\u00e9sek szerint egyre gyakrabban k\u00f6lt v\u00e1rosokban.<\/p>\n

T\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

\u00c9jszaka \u00e9s sz\u00fcrk\u00fcletkor vad\u00e1szik. T\u00e1pl\u00e1l\u00e9kspektruma sz\u0171k, f\u0151 zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llata a mezei pocok<\/strong> (Microtus arvalis<\/em>), mely t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1nak k\u00f6zel 70%-\u00e1t teszi ki. Term\u00e9szetesen a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k k\u00f6z\u00fcl jelent\u0151s mennyis\u00e9gben fogyaszt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eg\u00e9rfajokat is. Kis m\u00e9rt\u00e9kben el\u0151ker\u00fclnek t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1b\u00f3l a cick\u00e1nyok, de a mad\u00e1rzs\u00e1km\u00e1nyt sem veti meg. Legink\u00e1bb t\u00e9len, vastagabb h\u00f3takar\u00f3 eset\u00e9n zs\u00e1km\u00e1nyol a falvakban csapatosan mozg\u00f3 h\u00e1zi<\/strong> \u00e9s mezei verebek<\/strong> (Passer domesticus<\/em> \u00e9s P. montanus<\/em>) k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\n

Egy\u00e9b<\/strong><\/p>\n

\"Telel\u0151<\/a>

Telel\u0151 erdei f\u00fclesbaglyok (Photo: Sihelnik J\u00f3zsef)<\/p><\/div>\n

T\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka megem\u00e9sztetlen r\u00e9sz\u00e9t, csontokat, sz\u0151rt \u00e9s tollat egy hossz\u00fak\u00e1s, sz\u00fcrk\u00e9s sz\u00edn\u0171 k\u00f6pet form\u00e1j\u00e1ban vissza\u00f6klendezi. Ezek a k\u00f6petek, valamint feh\u00e9r \u00fcr\u00fcl\u00e9k\u00e9nek nyomai k\u00f6nnyen el\u00e1rulj\u00e1k t\u00e9li pihen\u0151helyeit. Ilyen helyeken nem ritk\u00e1k a 40-50 p\u00e9ld\u00e1nyb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 csapatok sem. Ezen madarak egy r\u00e9sze \u00e1lland\u00f3, a t\u00f6bbiek m\u00e1s ter\u00fcletekr\u0151l, esetleg \u00e9szakr\u00f3l \u00e9rkeznek, \u00e9s itt t\u00f6ltik a telet. Kedvelt nappaloz\u00f3 helyeik a falvak \u00e9s kisebb v\u00e1rosok \u00f6r\u00f6kz\u00f6ldjei, f\u0151k\u00e9nt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges luc<\/strong> (Picea abies<\/em>) \u00e9s az ez\u00fcstfeny\u0151<\/strong> (Picea pungens<\/em>). Term\u00e9szetesen olyan helyeken (pl. udvarokban), ahol nem h\u00e1borgatj\u00e1k \u0151ket, gyakran pihenhetnek k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges ny\u00edr<\/strong>en (Betula pendula<\/em>) vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00e1rs- \u00e9s f\u0171zfajokon. Egyes helyeket ak\u00e1r \u00e9vtizedekig haszn\u00e1lhatnak, melyeken sz\u00e1zn\u00e1l t\u00f6bb mad\u00e1r is \u00f6sszej\u00f6het.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbi id\u0151ben fokoz\u00f3d\u00f3 probl\u00e9m\u00e1t jelent az erdei f\u00fclesbagoly sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6z\u00fati k\u00f6zleked\u00e9s, hisz jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben lesznek g\u00e1zol\u00e1s \u00e1ldozatai. Els\u0151sorban a t\u00e9li id\u0151szak kritikus, mikor az utak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n vad\u00e1sznak a sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott magvakkal t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kra. Szerbi\u00e1ban fokozottan v\u00e9dett faj.<\/p>\n

Sihelnik J\u00f3zsef<\/p>\n

\u2039\u2039\u2039 vissza<\/em><\/a><\/p>\n

<\/fb:like><\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Meghat\u00e1roz\u00e1sa Hossza 30-37 cm, sz\u00e1rnyfeszt\u00e1vols\u00e1ga 86-98 cm. Testt\u00f6mege 220-370 gramm k\u00f6z\u00f6tti. Kisebb \u00e9s karcs\u00fabb a macskabagolyn\u00e1l (Strix aluco), hasonl\u00f3 testm\u00e9ret\u0171 a r\u00e9ti f\u00fclesbagolyhoz (Asio flammeus), b\u00e1r n\u00e1la is valamivel kisebb. Sz\u00e1rnya hossz\u00fa, viszonylag keskeny. Tollf\u00fcle hossz\u00fa, j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, de szinte… <\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","template":"","meta":{"_mi_skip_tracking":false,"spay_email":""},"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/P40Haz-6x","jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_likes_enabled":false,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/405"}],"collection":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=405"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/405\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3154,"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/405\/revisions\/3154"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/arcus.org.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=405"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}