Arcus Környezetvédő Egyesület

A nád (Phragmites australis) nagytermetű pázsitfűféle. Virágai nem feltűnőek, virágzatot alkotnak. Más növényekhez hasonlóan a nád is képes ivaros úton, maggal, és ivartalanul, szárról vagy gyökérről történő szaporodásra. A vizes területeken az ivartalan szaporodás dominál, ekkor a nád elsősorban kúszó rizómáival terjed. Ezek az egymáshoz gyökértörzzsel kapcsolódó, genetikailag azonos klónokból álló szupernövények idővel akár több száz négyzetméteres foltokban dominálhatják egy-egy nádas bizonyos pontjait. A fizikai kapcsolat előnye, hogy a klón egyedei segíthetik is egymást, vagyis a kedvezőtlen környezetben lévő klónegyedet a mellette lévők kisegítik. Erős szára akár négy méteresre is megnőhet. Levelei párhuzamos erezetűek. A part menti, időszakos vízborítású részektől, egészen a kétméteres vízmélységig behatol. A nádasok kulcsfontosságúak az élővilág szempontjából. Az egyébként jelentéktelennek tűnő nádas funkciója a tavak ökoszisztémájában meglepően jelentős. Az élővilág számára a nádas egy vízi lakótelep, amelyre kifejezetten oda kellene figyelni. Esztétikai rendeltetése mellett a biológiai sokféleség szempontjából játszik főszerepet. A nádas egy teljes táplálékláncot, táplálékhálózatot foglal magába, kezdve az algáktól, a baktériumokon keresztül, egészen a rovarokon át, a gerincesekig. A Topolyai-tó esetében ugyancsak rendkívül fontos a nádas, hiszen ez adja a parti zóna zömének vegetációját, természetes növényzetét. Igen jelentős szerepe van a part felől érkező szennyeződések szűrésében, hiszen tavunk egy nagy völgyben helyezkedik el, melyet agrárterületek öveznek, ezért az egyre intenzívebben használt műtrágyák és különféle permetszerek maradványai nádas híján mind a tó vizébe jutnának. Emellett a Krivaja patak által szállított vízből a nád szintén fölveszi a szennyező anyagokat, így ezek a tó nyílt vizébe már nem jutnak el.

Sihelnik József

V. A nádasban élő rovarok ›››

‹‹‹ vissza