Szivárványos ökle (Photo: Dr. Harka Ákos)
Vidékünkön meglehetősen kevés vizes élőhely található, ugyanis kisebb nagyobb vízfolyásainkat maradéktalanul szabályozták, melynek hatására az egykori árterek, időszakos vízborítású területek szinte teljesen megszűntek. Éppen ezért játszik meghatározó szerepet vizes élőhelyként a Topolyai-tó. Annak ellenére, hogy mesterségesen létrehozott víztest, meglehetősen gazdag élővilágnak ad otthont, így meghatározó a halak szempontból is. Tavunk halainak többsége a parti sávban él, mert itt talál a legkedvezőbb létfeltételekre. A haltani kutatásoknak köszönhetően 22 faj jelenlétét sikerült kimutatni, melyek közül természetesen az őshonosak jelentik a legnagyobb értéket. Sajnos a különböző tájidegen és inváziós fajok komoly nyomást gyakorolnak rájuk, ezért egyes képviselőik állománya már töredékére zsugorodott, vagy jelentősen visszaesett. Az északi sekélyesekben és mocsaras részeken elvétve még előfordul a fokozottan védett réti csík (Misgurnus fossilis). Elsősorban apró fenéklakó állatokkal táplálkozik, de jelentős mennyiségben fogyaszt különböző növényi részeket és szerves törmeléket. A pontyfélék közé tartozó, kistermetű szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) ikráit a tavi kagyló köpenyüregébe helyezi. Napjainkra lényegesen visszaszorult az egykor gyakori aranykárász (Carassius carassius), ám vele ellentétben szép számban előfordul a dévérkeszeg (Abramis brama), a compó (Tinca tinca) és a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus). A ragadozók közül fontos és értékes a csuka (Esox lucius), valamint a fogassüllő (Sander lucioperca). Mellettük stabil állományú a csapósügér (Perca fluviatilis), mely kedveli a növényzetben gazdag, iszapos medrű, sekély állóvizeket.
Sihelnik József
X. Algák és moszatok szerepe a tó vizében ›››
‹‹‹ vissza
Réti csík (Photo: Demeter László)
Compó (Photo: Sallai Zoltán)
Vörösszárnyú keszeg (Photo: Szekula Veronika)
Csapósügér (Photo: Szekula Veronika)