Arcus Környezetvédő Egyesület

A moszatok, vagy más néven algák, parányi, szabad szemmel nem látható egysejtű szervezetek, amelyek a víz felső rétegében lebegő életmódot folytatnak. Rendszertanilag legtöbbjük a növényekhez tartozik, de egy kisebb csoportjuk, a cianobaktériumok a baktériumokhoz sorolható. A vízi ökoszisztéma e csoportját közös néven fitoplanktonnak nevezzük. A moszatok az édesvizi ökoszisztémák anyag- és energiakörforgásának fontos elemei, fotoszintetizáló anyagcseréjüknek köszönhetően a termelők szerepét töltik be. Sejtjeik szerves anyagát szervetlen tápanyagokból építik, nappal oxigénnel dúsítják a vizet, és táplálékul szolgálnak sok más vízi élőlénynek, ugyanis a tápláléklánc legalján állnak. Különböző színű festékanyagot (klorofill, karotin, stb.) tartalmazhatnak, így színük lehet sárga, sárgásbarna, de leginkább zöld, és ezért van a tó vizének zöldes árnyalata. A meleg, szélcsendes, napsütésben gazdag időjárás kedvez legjobban a szaporodásuknak, ennél fogva a fitoplankton gazdagsága és összetétele a tóban évszakonként változik. Télen, a hidegebb hónapokban a legalacsonyabb az algaszaporulat a vízben, ilyenkor főként a kovamoszatok dominálnak, mint például a Synedra sp. Az év többi részében, amikor az életfeltételek feljavulnak, a zöldmoszatok vannak legnagyobb számban jelen (pl. Pediastrum sp.), míg a többi moszattörzs alacsonyabb fajszámmal jelentkezik. Ezek az ostormoszatok, cianobaktériumok, sárgásmoszatok és barázdásmoszatok, közülük néhány példa a Phacus, Dinobryon és Peridinium nemzetség fajai. Nyáron és ősszel különösen jelentős a cianobaktériumok szaporulata a vízben, gyakran fordul elő például az Aphanizomenon sp. faj.

Nagyapáti Sarolta

XI. A természeti park peremén élő vadvirágok ›››

‹‹‹ vissza