A Gyöngybagolyvédelmi Program logója
Az Arcus Környezetvédő Egyesület Ornitológiai Szakcsoportja által 2008-ban indított gyakorlati madárvédelmi tevékenysége a Gyöngybagolyvédelmi Program. Célja a Topolya és Kishegyes községek területén található településeken, valamint azok környékén felmérni a gyöngybagoly (Tyto alba) állományát, és védelmi intézkedéseket foganatosítani fennmaradása, megőrzése, illetve növelése érdekében. A program keretében nem csak e két község területén található települések kerültek felmérésre, mellettük a szomszédos községek közelebb fekvő falvai és tanyái is szerepelnek a védelmi programban.
Gyöngybagoly fiókák (Photo: Sihelnik József)
Első lépésként a gyöngybagoly állományfelmérése zajlott a működési területen, majd ennek ismeretében került kidolgozásra a végleges védelmi stratégia, melynek kivitelezése minden alkalmas fészkelőhelyen más és más lehet. Elsősorban a települések templomaira, elhagyott, lakatlan tanyáira, valamint nagyobb gazdasági udvarok átvizsgálására helyeződött a hangsúly, mivel vidékünkön e helyek jelentik a gyöngybagoly elsődleges, potenciális fészkelőhelyeit. Nagy körültekintés mellett, más értékes fajok (denevérek) jelenlétének figyelembevételével kerül mérlegelésre egy-egy fészkelésre alkalmas, ám lezárt vagy más okból jelenleg a gyöngybagoly számára nem hozzáférhető épület megnyitása és a fészkeléshez szükséges hely kialakítása. Védelmi intézkedésként a program során immár több mint húsz, gyöngybagoly számára alkalmas költőláda került kihelyezésre a működési területhez tartozó településeken és azok környékén. E madárvédelmi eszközök főként tanyák pajtáiba, gazdasági épületek padlásaira, illetve templomok padlás- és toronyrészébe kerültek kihelyezésre.
Erdei fülesbagoly (Photo: Sihelnik József)
A program keretében nem csak kizárólag a gyöngybagoly védelmével foglalkozunk, felmérések folynak a másik jelentős, településeken és azok környékén élő, épületlakó faj, a kuvik (Athene noctua) védelmének érdekében is. A terepbejárások során az erdei fülesbagoly (Asio otus) és az ritka füleskuvik (Otus scops) sem marad ki a felmérésekből. A kézre került egyedek, valamint a még röpképtelen fiókák minden faj esetében egyedi azonosításra alkalmas jelölőgyűrűt kapnak, melyek segítségével hosszútávon információk nyerhetők az egyes egyedek mozgásmintázatáról és életkoráról.
A programban érintett települések évente átvizsgálásra kerülnek az adatok frissítése és új információk gyűjtése céljából. A védelem terén a lehető legnagyobb szakmai körültekintés, illetve előrelátás mellett zajlik a munka.