A pusztai meténg kistermetű, kúszó vagy felemelkedő szárú, évelő növény. Átellenesen álló, keskeny-lándzsás levelei érdes-pillás élűek. Kúszó, indaszerű szára nem gyökerező. A virágzó szárak rövidek, a levélhónalji virágai magánosak, átmérőjük 2,5-3 cm. A párta tölcséres, sötét-, olykor világos-liláskék, cimpái keskenyek, rombosak, ferdén levágott csúcsúak, torkában rendszerint világos gyűrű van. Nem gyakori termése két hosszúkás, hengeres, kihegyezett tüszőből áll.
Március végétől, április elejétől május közepéig virágzik. Mészkedvelő faj, ezért sziklagyepek, pusztafüves lejtők, homok- és löszgyepek, karsztbokorerdők növénye. Előfordulását tekintve pontusi-pannon flóraelem. Topolya környékén mindössze néhány kisebb állománya található, kizárólag a Krivaja patak völgyhálózatában.
Jellegzetes megjelenésű faj. Rokonával, a kis meténggel (Vinca minor) téveszthető össze, de ennek hajtásai legyökerezők, levelei elliptikusak, örökzöldek, pártacimpái széles-rombosak. Kertekben a termetesebb, nagyobb virágú, szíves-tojásdad levelű, szintén örökzöld nagy meténget (Vinca major) is termesztik, amely kivadulhat. Szerbiában fokozottan védett.
Sihelnik József
‹‹‹ vissza