Közepes termetű faj. Megjelenése nagyon jellegzetes, csak rokonával, a barna hosszúfülű-denevérrel lehet összetéveszteni. Hatalmas fülei közel akkorák, mint a teste. A fülfedő szélessége több mint 5,5 mm. Arcorra finom, mirigyesebb, mint a barna hosszúfülű-denevéré. A bunda a háton sötétebb szürke, a hasi oldalon világosszürke. A fül és a vitorlák világosak, vékonyak. A hüvelykujj 6 mm-nél, a hüvelykujj karma 2,5 mm-nél rövidebb.
Szürke hosszúfülű-denevér (Photo: Sihelnik József)
Röpte lassú, fordulékony. Parkokban, utak, nyiladékok felett alacsonyan repülve zsákmányát sokszor közvetlenül a bokrokról, fákról vadássza le. Leggyakrabban kisebb lepkékkel, szúnyogokkal táplálkozik. Hegyvidéki területeken és síkságokon egyaránt megtalálható. Épületlakó faj, kolóniáit, amelyek akár 80 példányból is állhatnak, padlásokon, templomtornyokban alakítja ki. A hideget jól tűri, télen pincékbe, ritkábban barlangokba húzódik, vagy a padlások melegebb zugaiban marad. Nem tesz meg nagy távolságokat, élőhelyéhez ragaszkodik. Az eddig bizonyított leghosszabb vándorlása 62 kilométer volt. Téli szálláshelyei is a nyáriak közelében találhatóak.
Európában a barna hosszúfülű-denevérnél, elsősorban az épületekben széleskörűen alkalmazott fakonzerváló szerek miatt ritkább, veszélyeztetett faj. Vajdaságban általánosan elterjedt, de sehol sem tömeges, állománya valószínűleg csökkenőben van. Vidékünkön mindössze néhány ismert előfordulási helye van. Szerbiában fokozottan védett faj.
Sihelnik József
‹‹‹ vissza