Gyöngybagoly (Photo: Sihelnik József)
A gyöngybagoly egyik legfontosabb ismertetőjegye a szív alakú arcfátyol, ez rajta kívül egyetlen más Európában élő bagolyfajra sem jellemző. Arca világos, szemei egészen sötétek. Közepes termetű, fülesbagoly nagyságú, karcsú testű madár. Farka rövid, lábai és szárnyai hosszúak. Szárnyai alulról fehérek, s ez röptében is jól látható. Háta szürke, tollvégei fehér és fekete hosszanti foltokkal rajzoltak. Hasa rozsdássárga alapon feketén pettyezett. Alapszínezete az egészen sötéttől a világosig változhat. Röpte teljesen nesztelen.
Gyöngybagoly fióka (Photo: Sihelnik József)
A gyöngybagoly eredendően odúlakó madárfaj. Természetes költőhelyei egykoron a ligeterdők, facsoportok, erdőszélek öreg, odvas fái voltak. Az erdők nagymértékű pusztítása miatt azonban természetes költőhelyei szinte teljesen eltűntek. Az alkalmazkodás kényszeréből kifolyólag új költő- és búvóhelyet keresett magának a különböző emberi építmények háborítatlan zugaiban. Ennek megfelelően alakult ki mára az a kép, hogy Európa jelentős részén, így régiónkban is döntően templomtornyokban, gazdasági épületek és tanyák padlásain költ. Táplálkozni a települések szomszédságában található agrárterületekre jár, ahol fő zsákmányállata a mezei pocok.
Gyöngybagoly költőláda (Photo: Sihelnik József)
A faj védelmének érdekében első lépésként az ismert, biztonságos költőhelyek fenntartásáról kell gondoskodni. A legjelentősebb konkurenssel, a nyesttel szemben a költőhely védettségét felmászás, felkapaszkodás ellen, védő palástokkal és a nyestek közlekedési útvonalainak egyéb módon történő megszakításával kell biztosítani. A költőhelyek bővítésére a lezárt templomtornyokban és padlásokon jól bevált módszer a költőládák kihelyezése. E ládák kihelyezésével az állattartó telepeken, pajtákban, faluszéli háborítatlan épületekben és tanyák padlásain is érdemes kísérletezni. Az eddigi tapasztalatok alapján legmegfelelőbb az 50x50x100 cm-es költőládaméret. Kisebb alapterületű költőládában nem biztosított egy nagyobb fészekalj felnevelődése. A költőláda belső terébe, a röpnyílás felé eső részbe egy, legfeljebb kettő, úgynevezett sötétítő válaszfalat is szükséges beépíteni. Ez azért fontos, mivel a gyöngybaglyok előszeretettel költenek sötét zugokban, így célszerű ezt imitálni a madarak számár a költőládákban. A láda felhelyezésekor keleti, délkeleti vagy déli tájolás javasolható. A költőládát a 3-4. költés után (átlagosan kétévenként) a téli hónapok előtt ki kell tisztítani. A vastag nemezként összeálló, felgyülemlett köpetekből, el nem fogyasztott zsákmányállatok és az esetlegesen elhullott fiókák maradványaiból álló hulladékot el kell távolítani, hogy azok a következő szezonban a költést ne zavarják. A frissen kihelyezett költőláda aljára faforgácsot kell szórni 8-10 cm vastagságban. Ez azért szükséges, mivel a gyöngybagoly nem épít fészket, így a költőláda puszta aljzatán könnyedén megsérülhetnek a tojások a kotlás ideje alatt.
Gyöngybagoly fiókák költőládában (Photo: Sihelnik József)
A gyöngybagoly állománya Közép-Bácskában sérülékeny, ezért különböző védelmi intézkedések alkalmazásával segíthetünk a megfelelő költőhelyek kialakításában. Az Arcus Környezetvédő Egyesület Gyöngybagolyvédelmi Programjának első lépéseként a faj állományfelmérése zajlott a Topolya és Kishegyes községek területén található településeken, valamint azok környékén. Ennek ismeretében került kidolgozásra a védelmi stratégia, melynek kivitelezése minden alkalmas költőhelyen más és más lehet. Elsősorban a települések templomaira, elhagyott, lakatlan tanyáira, valamint nagyobb gazdasági udvarok átvizsgálására helyeződött a hangsúly, mivel vidékünkön e helyek jelentik a gyöngybagoly elsődleges, potenciális költőhelyeit. Nagy körültekintés mellett, más értékes fajok (denevérek) jelenlétének figyelembevételével kerül mérlegelésre egy-egy fészkelésre alkalmas, ám lezárt vagy más okból jelenleg a gyöngybagoly számára nem hozzáférhető épület megnyitása, és a költéshez szükséges hely kialakítása. Védelmi intézkedésként a program során 2008 óta több mint húsz, gyöngybagoly számára alkalmas költőláda került kihelyezésre a működési területhez tartozó településeken, és azok környékén. E madárvédelmi eszközök főként tanyák pajtáiba, gazdasági épületek padlásaira, illetve templomok padlás- és toronyrészébe kerültek kihelyezésre. A védelem eredményeképp a program kezdetétől közel 150 fióka repült ki sikeresen, melyek jelentős része jelölőgyűrűt is kapott. Az aktív védelemnek köszönhetően 2020-tól stabilan 7-8 párra emelkedett a költőpárok száma, valamint ezzel párhuzamosan nőtt a biztos költőhelyek mennyisége is.