Szalakóta pár (Photo: Szekeres Levente)
A szalakóta egy feltűnően élénk színezetű, könnyen megfigyelhető madár. Feje, nyaka és alsóteste csillogó zöldeskék, válla és háta vörösbarna, a kis szárnyfedők, a farcsík és a felső farokfedők sötétkékek, míg kézevezői, akárcsak csőre, fekete, lábai pedig sárgák. Elsősorban fákkal tarkított síkvidéki réteken és legelőkön él. Többnyire magányosan álló öreg fák odvaiban évente egy alkalommal költ, május és július között. Táplálékát főleg nagytestű rovarok alkotják, de időnként kisebb termetű gerinceseket is zsákmányol. A szalakóta hosszútávú vonuló, nyár végén, kora ősszel vonul el. A telet Dél- és Kelet-Afrikában tölti.
Szalakóta fióka (Photo: Sihelnik József)
Egész Európában küzd a fennmaradásért, mivel korábbi élőhelyeinek nagy részét az ember átformálta, vagy teljesen tönkretette. Az utóbbi évtizedekben állománya teljes elterjedési területén drasztikusan csökkent. Vajdaságban az ezredforduló táján húsz pár alá esett a számuk, melyek jelentős része Észak-Vajdaságban költött. Topolya község területén feltehetően közel ötven éven keresztül nem volt jelen költő fajként.
Szalakóta fiókák mesterséges odúban (Photo: Sihelnik József)
A még meglévő állomány védelme, valamint növelése érdekében a szabadkai Riparia Természetbarátok Egyesületének szakemberei 2003-ban dolgozták ki és indították útjára a szalakótavédelmi programot. A védelmi tevékenység eredménye nem maradt el, a mesterséges odúk, alkalmas élőhelyeken történő kihelyezésének köszönhetően Vajdaság északi részén jelentősen nőtt az állomány. Az első tíz év sikerein felbuzdulva 2013-ban több vajdasági civil szervezet is csatlakozott a programhoz, melyek saját működési területükön végzik a szalakóta védelmét, együttműködve a többiekkel. Az Arcus Környezetvédő Egyesület is ekkor csatlakozott a csapathoz, majd szakembereinek és önkénteseinek bevonásával megkezdődött a Közép-Bácskában található, szalakóta számára alkalmas élőhelyek felmérése, illetve mesterséges odúk kihelyezése. Az aktív védelmi tevékenységnek köszönhetően összességében odáig jutott a program, hogy napjainkra közel 500 pár szalakóta van Vajdaságban, valamint Észak-Szerbiában megjelent költő fajként.
A jobb oldali fióka jutott el Namíbiába (Photo: Sihelnik József)
Községünkben több alkalmas helyre is kerültek odúk a szalakóták számára, többek között Nagyvölgyre, mely egykoron egy virágzó kis falu volt a Csík-ér partján, mára azonban teljesen elnéptelenedett. Az itt fennmaradt gyepsávok kiváló táplálkozóhelyet jelentenek a szalakótának, így az odúk kihelyezését követően viszonylag hamar, 2017-ben történt meg az első, újbóli költés Topolya község területén. Ekkor mindössze egyetlen fióka repült ki sikeresen, ám ezzel a szalakóta tartósan megtelepedett vidékünkön, hiszen ide minden évben visszatér 2-3 pár. A 2018-as esztendőben két pár kezdett költésbe Nagyvölgyön, illetve további egy Zentagunaras, és szintén egy Topolya határában. Ebben az évben azonban csak négy fióka repült ki eredményesen a négy pártól. 2019-ben ismét Nagyvölgyön volt az egyetlen költő pár, melyeknek három fiókája repült ki sikeresen. Mint minden fióka, ők is kaptak alumínium jelölőgyűrűt, illetve a két idősebb színes gyűrűt. Ezt követően a középső, közel hét hónap elteltével megdöntötte a faj hazai távolsági rekordját. 2020. március elején érkezett az információt, hogy Namíbiában a La Paloma farmon, Otjiwarongo közelében legyengülve találtak rá. Ennek megfelelően tehát 7386 kilométert tett meg őszi vándorlása során. Volker Dickhoff farmer igen rossz állapotban bukkant rá, ezért egy helyi állatmenhelyre vitte. Az ott dolgozó szakemberek gondjaikba vették, és értesítették a Belgrádi Természettudományi Múzeumot. A szakszerű ellátásnak köszönhetően felerősödött, majd 2020. március 17-én szabadon engedték.
Gyűrűs szalakóta fióka (Photo: Sihelnik József)
Ezt követően 2020-ban már Nagyvölgy mellett Pobeda határában, valamint a Gunarashoz közeli Bogarason is megjelent egy-egy pár. Ebben az évben tehát négy pár kezdett költésbe, ám csak kettő tudott eredményesen, nyolc fiókát felnevelni. A 2021-es esztendőben ismét négy pár kezdte meg a költést Nagyvölgyön, Bogarason, valamint Pobeda és Karađorđevo határában, melyek mind eredményesen nevelték fel, összesen 14 fiókájukat. 2022-ben tovább emelkedett a Topolya község területén költő szalakóták száma, így az előző évhez képest további két pár kezdett költésbe, Zentagunaras és Topolya határában. A megfelelő körülményeknek köszönhetően mind a hat pár eredményesen nevelhette fel, összességében 24 fiókáját. Ehhez képest 2023-ban már 16 pár költött eredményesen községünk területén, melyeknek összesen 53 fiókája repült kis sikeresen. Emellett jelentős eredménynek számít, hogy ezzel párhuzamban Topolya környékén az eddigi egyről hatra emelkedett a költőpárok száma. A megfelelő védelmi intézkedéseknek, illetve a vajdasági állomány folyamatos erősödésének köszönhetően, vélhetően Topolya község területén is tovább fog gyarapodni a szalakóták száma.